Szirének

Visszapillantó


Csütörtökön abban a nagy megtiszteltetésben volt részem, hogy megtekinthettem egy viszonylag kicsi, de gusztusos csomagolásban piacra dobott, fekete hangú pacsirtát. Tehát az Anastacia koncert tetszett jól. Nagyon profi, nagyon amerikai (ez utóbbi most éppen pozitív értelemben), nagyon laza, jó hangulatú koncert volt. A 160 cm-es női személy apukája valószínűleg egy erősítő lehetett, méghozzá a jobbikból. Azt még a hülye is látta/hallotta, hogy erőlködés nélkül leénekli az Aréna tetejét...de vajon hogyan csinálja? Mind1. Köszönet a lehetőségért....remek volt!

Péntekre sikeresen ágynak estem, igaz, előtte még kicsit hazárdíroztam, mondván "ez csak egy kis nátha", úgyhogy gyorsan taliztam E-vel és V-vel. Nem volt rossz, bár negyedév kihagyás után kicsit jobbra számítottam. Igaz, a punnyadtság másokra is érvényes volt. Tehát utána remekjól ágynak estem.

Szombaton csúcsosodott az ügy, konkrét döglend volt, s lévén, hogy erősen utálom ezt az állapotot, tehetetlenségemben meg is könnyeztem. (Majd ha valaki rákérdez, a koromra fogom...) Vasárnap, alig érzékelhető volt a javulás.

Mára viszont majdnem a régi vagyok....már csak egy hét, mire a herpesz (láztól, kicserepedéstől stb.) elmúlik. Addig is próbálom visszaszedni az optimista hozzáállásomat, amit valószínűleg az egyik zsepibe fújtam ki.

Hát ezek mennek, meg a bárányfelhők.

U.I.: Üzenem az összes banyának (akár ismerem, akár nem), hogy HELP! Tessék nekem pozitív segítős varázslatokat küldeni!