Ma
...felehold van. :)
(vagy feli?....hunóz?)
Címkék:
vidámság
megjegyzés (0)
VERY HILARIOUS INTERVIEW...
Ez a Harisnyás Pippire emlékeztető női szervezet nem teljesen normális, viszont vicces.http://www.youtube.com/watch?v=tb_gKgKqqWg
Címkék:
gasztro
megjegyzés (0)
Dagasztókúra
Ez jutott eszembe, midőn óvatlanul egyik gasztroblogról a másikra kattintgatva paranormális reakciókkal -> előbb heves nyálelválasztással, később enyhe tikkeléssel reagáltam le a látottakat/olvasottakat és elképzelteket- konkrétan Tojcin keresztül eljutottam a Csokoládéimádók klubjába, innen aztán egyenes út vezetett a Mennyei Mannához, ahonnan kisvártatva áttottyantam Limara pékségébe ...etc.
Aki szeretne csatlakozni a gasztromazohista-mozgalomhoz (ha még nem találta fel senki, akkor talántán majd én kisajátítom e műfajt) kattintgasson bátran, el fog képedni.Szóval gyanútlanul ődöngök a hálón, túl a második vacsorán - just like hobbits did - (amúgy legközelebb megörökítem a salátakölteményt, akit kotyvasztottam), erre belebotolok a fenti blogokba és azon veszem észre magam, hogy pizzás grissinivel próbálom a túlcsordulásban meggátolni a nyálamat és csak két percenként pislogok. Jajj!
Jaaajjj! Mit csinálok? :fejét fogja:
Két napja felfalánkosodtam és habzsoldálok majdnem válogatás nélkül.
A telihold múlandóban, akkor nekem muszáj telni? Frászfenéket! A dagadás - úgyis mint hízás, kövéredés, hurkásodás - monnyon le!
Képes vagyok egy egyszerű pulykasonkás-jégsalátás-koktélparadicsomos-light hagymás-csemegekukoricás-kevés majonézöntetes salátából megenni egy hektót, ami azért több a soknál.
Reményeim szerint - és a közelgő melegre (mint időjárás) való tekintettel - hamarosan újfent inkább iszom, vagy legalábbis nem rohamszerűen eszem. Mielőtt meggyanúsítanának, hogy fogyózom, szeretném leszögezni, hogy nem dehogy! Istenments! De felfelé sem szaporítanám...
Ellenben alig várom a napot, amikor magam is bonbont, kenyeret, töltött leffentyűt és más érdekes és/vagy finom dolgokat konyházok.
Ez most egy újabb motiváció nekem a 'változtass' c. programomhoz....
...ez meg már egy másik történet
Címkék:
meglepődések,
összefoglalás,
ötye
megjegyzés (0)
Hosszadalmas...
...egyeztetések és többször kifulladt körök után vége sikerült összehozni egy röfögést a csajokkal.
Utoljára az ominózus évzáró/kezdő csajbulin találkoztunk, bár akkor ugye E. szabotált, mert feltétlenül akkor kellett párkapcsolatilag külföldön tartózkodniuk. Sebaj, már megbocsátottunk, így aztán most a krém (sőt, a KRÉM!) újfent összeült.
- a Ráday utcában mindenközben mit sem sejtő emberek tébláboltak, sétáltak, avagy bicikliztek, indián útburkolat javító munkások itták a császárkörte likőrt pihenésképpen, de leginkább úgy zajlott az élet, a megszokott medrében, ahogyan annak lennie kell. szabadjon itt megjegyeznem, hogy az időjárás-felelőst azért szívesen valagba rúgnám. neeem, nem fáztam, csak a második óra elteltével.-
Szóval, a rangadóra az Eckermannban került sor. Vé és Ká ügynökök már ott voltak és rendeltek is, amikor is - kis városnéző körút után - megérkeztem én is. El is kezdtünk beszélgetni a "miért nem megy a masszázs, ellenben milyen jó jógát tanítani" c. témakörben, majd kisvártatva befutott E is, aki erre a nagyszerű eseményre - vagy ki tudja miért - Scully ügynöknek öltözött és rögvest úgy érezte, hogy intézkednie kell. Első körben kiderítette, hogy miért nem jön az egyik pincérfiú (a három közül) és hogy milyen rostos üdítő kínálattal bír a hely.
Az itt látható képen Scully dohányzik, és annyira elégedett amiatt, mert idézem "azt hozzák ki, amit szeretek", hogy vidámságában berezonált a kis feje, ettől aztán kicsit elmosódott lett az arca.
(azt hiszem ezért még kapni fogok, úgyhogy gyorsan szétküldöm a blog linkjét a világhálón, hogy minél többen láthassák ezt a csodát;D)
Mivel Vé nagyon szereti, ha fotózzák, ezért gyorsan Minnie arcot vágott, amikor lesből megpróbáltam egy képet készíteni róla. Szerencsére még idejében sikerült megörökítenem, mielőtt a keze az arca elé lendült volna. Nagyon elégedett voltam az eredménnyel.:)A hosszúkás pohárban látható lötty kinézete ellenére meggylé, volt nem pedig vörösbor, mint először hittem, pedig nagyon annak látszott. Gyönyörű, kissé áttetsző, bordó színű és -meglepve tapasztaltam- nagyon-nagyon meggyízű, finomságos ital.
Mint látható Ká is rajongott az ötletért, hogy pénteken délután öt órakor paparazzi fotó készüljön róla a vendéglátóipari egység belső udvarában. Egy minimális szemmelverés azért becsillant a nézésbe, de hálás vagyok, amiért hagyta, hogy majomkodjak. Tenkjú. :)
Aztán kihozták Scully szívecskés kapucsínóját (balra látható Scully-E. döbbent arca a tejhabszív láttán) és az ananászlevét (ez nem volt szívecskés), ami így nézett ki. Aztán Vé mesélt az útiélményeiről, dióhéjban idézném: Berlin klassz volt, Amszterdam is, Brüsszel szar, éééés hamarosan irány Türki..., ennél bővebben megtudhattuk, hogy Berlin a sokszínűségével vette le a lábáról, hogy Amszterdamban furán állnak a házak és ízetlen a kaja, hogy Brüsszel "kocka" város, viszont remek a nemzetközi konyha, és nemigen van éjfél után nyitva olyan kocsma, ahova a szórakozni vágyó turista beülhetne. Türki meg már régi szerelem, úgyhogy erről nem is igazán esett szó.
Nem sokkal később megérkezett eL ügynök is, aki követte Scully példáját és uszkve húsz perc türelmes várakozás után bement és kinyomozta a "hová tűnt mindegyik pincér?" ügyet és rendelt egy narancslevet. (gy.k.: ez előbbi a karfára dőlve, mosolyogva, ez utóbbi pedig az asztalon, a tálcán helyet foglalva található) A kapucsínónak csak a széle látszik, de úgy rémlik ez is szívecskés volt...
Az újonnan érkezett kedvéért elismétlődtek az utazási élmények és tervek, a masszázs és jóga viszonylatai és bizony sokat röhögtünk, gyakran visítva, avagy hörögve, attól függően, hogy éppen mennyire volt vidám, avagy bizarr a történet. Körülöttünk gyorsan ürültek a székek, úgyhogy kevesen zavarták rendíthetetlen jókedvünket.
Vé vett egy fotóállványt, aminek nagyon örült, továbbá - és ez itt a reklám helye - megmutatta párjával Té-vel közös gyermeküket is. Remélem nem mondok nagy hülyeséget, de ez Vé első naaaagy szabású kreatív munkája, amit sok hasonló követ majd, ha "a kispajtásoknak" dolgozik majd.
Sajnos azt nem tudom elmesélni, hogy a hanganyag milyen - tényleg, asszem igényelek egyet legalább köcsönbe. Ettől függetlenül ezúton is grats Vé-nek és szorítok, hogy sok-sok kispajtás akarja, hogy az ő lemezüket is ez a néni dizájnolja!
Ezek után felmerült még pár komoly téma a gyerkőcökkel, családdal, tanulással kapcsolatban és ilyenkor nem mosolyogtunk. Aztán voltak kreatív témák is, eL például azon gondolkodik, hogy mifenét dolgozzon, ha majd a babázásból visszatér az életbe, és amit még szeretne is csinálni, nem csak kell. Vé-nek volt egy elég jó ötlete, amit most nyilván nem írok le, bár Szkálli a tudjukmilyen hivatalnál dolgozik, úgyhogy simán intézkedne ötletlopás ellen. Tényleg! Az viszont nem derült ki, hogy eL-nek mely gyermeke és miért megy kórházba...
A sok komoly témától megéheztünk (-tek) ezért rendeltek is 'nyamit', ami a jelen esetben túrós palacsinta volt eper és meggy öntettel. A magam részéről forró csokizni volt kedvem, ezért ezt kértem. A pincérfiú, amikor kimerészkedett rendelést felvenni, mindig nagyon elnézően kedvesen mosolygott. Azt nem tudom, hogy alapból nem jár a tejszínhab a forró csokira, vagy csak engem tüntettek ki egy puccér-forró-csokival, mindenesetre csak addig nehezteltem, amíg meg nem kóstoltam a sűrű, selymes, kicsit kesernyés (kaptam egy mini kockacukrot mellé, de juszt sem szeretem túl édesen, úgyhogy nem tettem bele:P), tehát nekem való cucct.
Jelzem, a palacsinta sokkal finomabb volt - és szebb is - mint amilyennek kinéz a képeket, ebből is látszik, hogy kezdő fotós készítette a pikcsöröket.
E. azonnal neki is látott hogy felboncolja a lényt, hogy betermelje, de a kiadós adag kifogott -szerencsémre- rajta. Így aztán minden harmadik falatot a számba villázott, persze ehhez nekem fel kellett állnom és át kellett hajolnom az asztal felett srévizavé. Ezzel, azt hiszem, megalkottuk a fittness evést, ami arra épül, hogy a táplálék bevitele közben márisazonnalrögtön ledolgozzuk a kalóriákat. Aztán Vé sem bírta szusszal, így megörököltem majdnem egy teljes palacsintát. Tiszta kéjhömpöly.
Utána még volt némi nosztalgia, ezer évvel ezelőtti lánybúcsú(k) felidézése és megtudhattuk végre E-től a kettes számú, úgyis mint a legrosszabb-és-legéletreszólóbb-elcseszett- leánybúcsú történetét főszerepben a rossz szagú - ejtsd: büdös - csippendélfiúval, amin kishíján megint megfeküdtünk a röhögéstől. Természetesen utána röpködtek a jobbnál-szebb ötletek, hogy milyen műsorral ünnepeljük meg Szkállit legközelebb. A koraesti távozásunk előtt még egyeztettünk - cirka fél évre előre - időpontokat különböző ürügyekkel az ötyézésre, majd a távozás tímes mezejére léptünk.
Azért Vé-vel még kis ideig együtt utaztunk, nosztalgiaügyileg felemlegettük tizensok évvel ezelőtti megismerkedésünk történetét Total Car-ban...estébé.
Remekjó volt, csajok. Örültem, hogy végül is elmentem, pedig előtte olyandepivagyok...hangulatom volt. Aztán láttam pár kretén videót a jutyúbon, amitől felvidámodtam, sőt, felhülyültem.
Hát, ez történt pénteken.
Címkék:
furcsaságok,
wattaf*
megjegyzés (0)
Rejtély
Van valami fura a mai napban. Az sms-eim pl. eltűntek az andromédaködben, célba egyáltalán nem értek, ehhez képest nem érkezett válasz sem rájuk, viszont tök ismeretlen számról azért rám csörgött valaki, de ez még az sms-ek előtt volt.
No, és ez milyen, hogy mire leírtam ezt a mondatot, jött válasz az egyik át nem ment sms-emre....
Mifene van?
A végén még Mágus leszek, vagy Mágika?
Címkék:
helyzetjelentés
megjegyzés (0)
Today...
Országszerte csütörtök van. Még mindig "remek" az idő, de most valahogy nem hat meg.
Sőt! Magamhoz képest meglepően jól érzem magam. Igaz kicsit "fecseg a felszín, hallgat a mély" címkét ragaszthatnók magamra... mindenfélék kavarognak bent, ebből a külső szemlélő számára - a visszajelzések alapján - semmi nem jön át. Muhhahhaa....jöhet a világuralom!:)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)