Szirének

Heuréka!- avagy - nah, végre rájöttem!





Ki-, ámde annál tovább tartó munkámnak köszönhetően rádöbbenkedtem, hogy hogy a rákba tudok képet betenni a blogba. Pfff...mit mondjak? Szerénységem nem engedi, hogy döngessem a mellemet;)

Mostantól evribádi reszkessen, mert bár eddig képtelen voltam, ezentúl mindenre képes leszek.

(Jujj! ez nagyon rossz volt. Még tőlem is...)

Helyzet jelentés



Na szóval, mesmeg "sikeres" időszakot tudhatok a hátam mögött.

Például voltam anyukámnál, Szigeteltem (nyitó und záró napokon)...stb.

Mindkettő eléggé rendben volt, bár ez utóbbi méginkább. Egészen vidám fícsör volt.

Most éppen a "dolgozó nő"-s korszakomat élem, tekintve, hogy titkárnő-helyettes helyettes lettem egy ismerősöm cégénél egy teljes hétig. Tegnap meg volt az első nap. Kellemesen telt és ahhoz képest ezret dolgoztam. Igaz, a reggeli negyed hetes keléskor még leginkább a harakiri gondolata foglalkoztatott, de aztán elhalasztottam és marha bátran nekiindultam a vadidegen helynek, embereknek, mittoménminek. Teljesen hátbaveregettem magam, lévén ez a fajta hozzáállásom eleddig ismeretlen volt számomra. Nah, így kell meglepni s.k. magunkat.

A "dalospacsirta a médiában" című tragikomiszatíropera szintén halasztódik. Feltehetően azért is nem hívtak be a drágák, mert majdhogynem agresszív kismalacos bemutatkozást küldtem:) Hehh...evvan. Addig is maradok a konyhának, meg az ufóknak....

Röviden szabadjon ennyit erről.

Hamarost megérkezik a kínai csócsám...egzotikus csikin, meg sült banán, aztán, ha minden jól megy délután megnézzük a Shrek 2-t a skacokkal.

Nah...menek